A Badacsonyi borvidék alapkőzetét a vulkáni eredetű bazalt, bazalttufa adja, talajában pedig a lejtőtalaj keveredik vulkáni kőzetmálladékkal. Domborzatát az ősidőket idéző önálló bazalthegyek jellemzik. E tanúhegyek jelentik a borvidék két medencéje, a Tapolcai- és a Káli-medence közötti határvonalat. A borvidék jelenlegi szőlőterülete kb. 1790 ha Badacsonyra szubmediterrán mikroklíma jellemző, ami a Balaton víztükréről visszaverődő napsugárzásnak és a védett déli lejtőknek köszönhető. A borvidék területileg vezető szőlőfajtái az olaszrizling, a szürkebarát és a rizlingszilváni, de emellett rajnai rizling, tramini, muscat ottonel, budai zöld is színesíti a termőterületeket és a borpalettát, nem is beszélve a világon kizárólag itt előforduló kéknyelű fajtáról, ami ezáltal a maga nemében egy igazi kuriózumnak számít. Badacsony szinte kizárólag fehérbor termő vidék. Borai a kedvező lejtőszögnek és a sok napsütésnek köszönhetően magas cukortartalommal beérett szőlőből készülnek. A borok száraz iskolázás esetén is kerekek, teltek, alkoholban gazdagok. Az esetek döntő többségében jellegzetes ásványi (minerális) illat és ízjegyekkel rendelkeznek. Jó évjáratokban nem ritka a késői szüret, a borok jelentős maradékcukor-tartalma és akár az aszúsodás.
